A budai Karády-villa (Az EPIC – Elmék labirintusában helyszínei 2.)

A regényben megjelenő rendezvény, a nagykövet és a felesége, a résztvevők természetesen egytől egyig fiktív szereplők, azonban mind a helyszín, mind pedig a fogadás menetének leírása teljesen valós, sőt, még a budai helyszín is konkrét tapasztalatból származik. A poszt SPOILER besorolása: 4/10 (bizonyos pontjain spoileres, a történet fordulatairól nem árul el információt). A poszt elolvasása ennyi időt igényel: 2 perc.

A regény történetében a főszereplő gyerekeknek egy diplomáciai rendezvényen kell találkozniuk az egyetlen olyan kapcsolatukkal, aki közelebb viheti őket a rejtély megoldásához. Ez egy újévi fogadáson történik meg, amelyet a budapesti ír nagykövetség szervez. Az „Embassy of Ireland, Hungary” székháza a belvárosban, a Szabadság téren található, a regényben szereplő diplomáciai rendezvény azonban nem itt, hanem egy budai villában játszódik.

A regényben megjelenő rendezvény, a nagykövet és a felesége, a résztvevők természetesen egytől egyig fiktív szereplők, azonban mind a helyszín, mind pedig a fogadás menetének leírása teljesen valós, sőt, még a budai helyszín is konkrét tapasztalatból származik. 2018 nyarán Budapesten láttuk vendégül Cecilia Ahern ír regényírót, akinek egyébként az édesapja korábban ír miniszterelnök volt (ő hozta tető alá Tony Blair brit miniszterelnökkel az ún. Nagypénteki egyezményt, amely sikeresen, a mai napig hatóan lezárta az észak-ír konfliktus, akkor már évtizedek óta tartó fegyveres szakaszát). Azokban az években egy könyvkiadót vezettem, és nagyon jó gondolatnak tűnt Magyarországra meghívni az Utóirat: Szeretlek! szerzőjét, óriási dedikálást szerveztünk neki a Vörösmarty téren, az Ünnepi Könyvhéten. Jól is sikerült, Cecilia láthatóan élvezte a programokat. Írország külképviselete valahogyan tudomást szerzett az ismert művész érkezéséről, és felajánlották, hogy szerveznek egy fogadást a tiszteletére. Egy budai villában volt a program (a nagykövetség, gondolom, második ingatlanként, rezidenciaként vagy rendezvényhelyszínként használta; nekem nagyon hasonlított arra a villára, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnöknek ajánlottak néhány évvel korábban, lemondása után, de ő végül más megoldást választott – talán azonos is a kettő – update: nem az). Az biztos, hogy nagyon jó hangulatú fogadás volt, életem egyik kiemelkedően pozitív élménye.

Ezen a rendezvényen láttam először közelről, élőben diplomáciai rendezvényt. Előre felkészítettek a protokollra, és amikor a regényben egy ilyen helyszínre volt szükségem, rögtön tudtam, hogy az ír nagykövetség budai villája pont jó lesz a célra. Vagyis a regényben szereplő rendezvény, persze, fiktív – de egy ír nagykövetségi fogadás valóban úgy zajlik, ahogy az EPIC-ben megjelenik. Egyetlen elemben „csaltam”. A szereplőimet nagyon elegáns ruhába akartam öltöztetni, ezért a regénybéli fogadáson „black tie” a dresszkód (férfiaknak szmoking, nőknek estélyi). A valóságban nem ennyire merevek az öltözködési szabályok (amikor nekünk kellett megjelenni, „koktél” volt a dresszkód, ami nőknek ruhát, férfiaknak sötét öltönyt jelent). Minden másban igyekeztem valósághűen ábrázolni a programot. A rendezvényen történő masszív konspirálás, persze, már csak a fantáziám szüleménye.